Talán a könyv egyik szereplője meg tud győzni, hogy érdemes belevágni az olvasásba.
„Mi szél hozott erre, Whix?
– Kulturális kíváncsiság. Már néhány éve visszajárok ide. Izgalmas a vadászat és jó a buli. Nem minden devaroni világon tisztelik már úgy az ősi isteneket, mint itt.
– Nagyon izgalmasan hangzik.
– Az is. Szerintem nektek is tetszeni fog.
– Biztosan így lesz. Máris oda meg vissza vagyunk, érezni a vibrálást a levegőben.
Whix megnyalta a fekete ajkait és mintha borzongva meg is rázkódott volna. Shury elhitte, hogy egy pillanatra izgalmi állapotba került. Minden bizonnyal nem érezte ki Shury szavaiból a gúnyos felhangot, erre utalt következő mondata is.
– Ó, igen, már alig várom, hogy elkezdődjön.”
